Монгол Улсын Ерөнхийлөгчийн нэрэмжит эрдэм шинжилгээний танхим нээгдлээ

Монгол Улсын Ерөнхийлөгчийн нэрэмжит эрдэм шинжилгээний уншлагын танхимын нээлт Үндэсний номын санд өнөөдөр боллоо. Нэрэмжит танхимыг нээж Ерөнхийлөгчийн Тамгын газрын дарга Д.Баттулга үг хэлэхдээ “Монгол Улсын Ерөнхийлөгч бүрэн эрхээ хэрэгжүүлж эхэлсэн цагаасаа Үндэсний номын сангийн асуудалд санаа тавьж орчин үеийн шаардлагад нийцсэн танхим нээхээр УИХ-д хандаж, 2012 оны төсөвт хөрөнгө мөнгө суулгуулсны үндсэн дээр энэхүү танхимыг өнөөдөр нээж байна. Бэлтгэл тохижолтын ажилд нь бараг жил гаруй хугацаа зарцууллаа. Цаашид энэ танхимд дижитал аудио, видео тоног төхөөрөмж суурьлуулж, мэдээллийн сан бүрдүүлэх болно. Гадаад, дотоодын эрдэмтэд, эрдэм шинжилгээний ажилтнууд тухлан суух энэхүү уншлагын танхимын мэдээллийн сан, эх сурвалж орчин үеийн эрэлт хэрэгцээг бүрэн хангасан байх болно. Түүнчлэн Ерөнхийлөгчийн зүгээс Номын сангийн тухай хуулийн төсөл боловсруулж байгаа.
Энэ хууль гарснаар номын сангийн талаар төрөөс баримтлах бодлого тодорхой болох юм. Номын мэргэд төрөх энэхүү танхимаа Үндэсний номын сангийн ажилтнууд сайхан явч яваарай” гэв. Нэрэмжит танхимаа байгуулан номын сангийн үйлчилгээг дэлхийн жишигт хүргэх, цахим тоног төхөөрөмжөөр хангах сайхан санаачилга гаргасанд Ерөнхийлөгч, түүний Тамгын газарт талархаж байгаагаа үг хэлсэн хүмүүс илэрхийлж байлаа. Тэдний нэг Үдэсний номын сангийн эрдмийн зөвлөлийн дарга, доктор Ш.Чоймаа үг хэлэхдээ нэрэмжит танхимд монголын эрдэмтэд бүтээлээсээ хандивлах болно гэж мэдэгдсэн юм. “Хаадын сан”-гаас Ерөнхийлөгчид бэлэглэсэн 17 боть буюу Модунаас наймдугаар богд хаан хүртэл Монголын хаадын тухай уран сайхны аргаар өгүүлсэн цуврал номыг тус танхимын номын сан хөмрөгт хувь нэмэр болгосныг нээлтийн ёслолын үеэр Ерөнхийлөгчийн зөвлөх Р.Болд Үндэсний төв номын сангийн захирал Х.Чилаажавт гардуулан өгөв. Энэчлэн Ерөнхийлөгчид бэлэглэсэн олон зуун номыг тус танхимд дэлгэн тавьжээ. Дараа нь ШУА-ийн түүхийн хүрээлэн он оны шилдэг бүтээлүүдээсээ оролцуулсан 20 ном тус нэрэмжит танхимд бэлэглэснийг хүрээлэнгийн эрдэмтэн нарийн бичгийн дарга Н.Хишигт гардууллаа.

эх сурвалжийг http://www.president.mn

Mongol nemzeti konyvtar-90 eves koncert

 Mongol nemzeti néptanc. /Sok törszek/

 Mongol huumui és torok éneklés

 Mongol népi eltorzítás

 Mongol népdal

Mongol zenekar

Mongol. Ulan-bator. 2011.11

szójegyzék, Унгар Монгол таван мянгат толь

Magyar mongol szótár

http://www.4shared.com/get/uDQB_Cbh/kara_gyrgy.html

Jurták és a nomád életmód

Mongóliáról az az általánosan elfogadott kép, hogy az emberek jurtában élnek és nomadizálnak. - Valóban, a jurta és a hozzá kapcsolódó állattartás a vidéken élő emberek többségének biztosít megélhetést, de korántsem olyan jelentős, miként azt gondoljuk.
Mongólia modern ország, amely gondosan őrzi és ápolja nemzeti hagyományait s meg is ismerteti azokkal a külföldi látogatókat.
Ismerkedjünk meg a jurta részeivel és a hozzá kapcsolódó nomád életmóddal!
A jurta - mongolul: ger - kör alakú építmény, amelynek alapanyaga fa és nemez. Összeszerelése és felállítása is nagyon könnyű. A hozzáértők akár 20 perc alatt bármikor elkészítik (felállítják).
Először a berendezéseket: a bútorokat, ágyakat és a kályhát helyezik el s ezek köré építik fel magát a sátrat, mert a kisméretű ajtón át e tárgyak nem férnének be.
A jurta rácsos falát összeillesztik s bekerítik vele a használati tárgyakat, majd a falrészeket összekötözik a tetőtartó rudakkal s a tetőgyűrűkkel együtt. Végül az ajtót is felrakják. Legvégül... a favázra ráterítik a nemezborítókat. A köralapú sátor belsejében áll a tűzhely. Ezen készítik el a család ételeit s ez ad meleget is a hideg hónapokban.
A jurták bejárata a mongol népeknél déli fekvésű, ezzel szemben helyezkedik el a házi istenek oltára, amely a család értékeire is vigyáz. A jurtán belül külön női és férfi oldal különül el. A nők a jobb oldalon tartják konyhai eszközeiket, ládáikat és ruháikat. A férfiak a bal oldalon - közvetlenül a bejárat mellett - helyezik el nyáron a kumiszos tömlőt, majd sorra a szerszámaikat, fegyvereiket. Ezen az oldalon fogadják a vendégeket is.
A mongolság egy része nomád, külterjes állattenyésztéssel foglalkozik. Évente négy alkalommal, évszakonként váltanak legelő területet, amely különböző feltételekhez igazodik.
Tavaszi szállásterületen kevés ember él együtt, mert az állatokat a hosszú, hideg tél után meg kell erősíteniük, fel kell hizlalniuk. Nyáron a hűvös helyek dominálnak. Az átmeneti ősz után a nomádok számára a legkeményebb évszak, a tél köszönt be. Ekkorra többen egy helyre költöznek s e helynek naposnak és szélvédettnek kell lennie.
A nomádok gyakori költözködéséhez több babona is tartozik, a sikeres vándorlás érdekében sok mindent be kell tartaniuk.
Az évszak utolsó napján a régi helyet ki kell takarítaniuk: másnap reggelén az állatokat el kell különíteniük. A sátrat lebontják, a nap járásával megegyező irányban szedik szét. Útközben más, helyben maradt nomádnak illik megvendégelnie a költözködőket (teával, vagy tejtermékekkel) s nem szabad friss teát, csak régit adni, mert különben csak messzire találnak maguknak új helyet.
A mongolok gazdaságának alapja az öt főállat tartásán alapult (ló, teve, szarvasmarha, kecske, juh). Északi területen Hövszgöl megyében a szarvasmarhát a yak helyettesíti. Az orosz határ mentén rénszarvast tartanak, mint fő haszonállatot.
A nomádok fő haszonállata a ló, amely egyben közlekedési eszköz is. Általában hátaslónak tartják, nem fogják be igába... e célra a marhát használják. A ló szerepét sivatagos, száraz területeken a teve veszi át, amelyet teherszállításra is használnak. Ez a karavánok jellegzetes állata.
Két kis állatuk a juh és a kecske. Ezek a fő hús forrásaik. Évente több alkalommal is vágnak ezekből.
A mongolok főleg tejtermékeket fogyasztanak. Ősszel egy-egy marhát is levágnak... a húsát vékony szeletekre vágják, madzagra fűzik s kiszárítják. Egész télen ezt a húsféleséget fogyasztják leginkább.

Étkezés

A hagyományos mongol étrend fehér (tejes), vörös (húsos), sárga (vajas), fekete (italok), és zöld (zöldséges) ételekből áll, ami a nomád életforma következménye. A letelepedett népekkel való érintkezések során számos étel-kiegészítőkkel találkoznak, amiket folyamatosan beleépítettek hagyományos étrendjükbe, mind a mai napig. Az "eredetinek" mondható étkezési szokásokat az ország vidéki területein, valamint az erre specializált éttermekben figyelhetjük meg.
A mongolok általában kétszer, reggel és este étkeznek. Reggelire tejes teát isznak, amit tejtermékekkel egészítenek ki. Mára már legtöbb helyen elterjedt a kenyérevés szokása, amit még a század elején egyáltalán nem ismertek. Ezt apró szeletekben tálalják fel az asztalra. A mongolok napközben, munkaidő alatt tejes teát iszogatnak, amibe szárított túrót mártogatnak. Meleg ételt általában csak este fogyasztanak, aminek alapja a mongol leves, ami a magyar gulyásleveshez hasonló, annyi eltéréssel, hogy marhahús helyett juhhúst tesznek bele, ettől nyer olyan pikáns ízt.
A levesbe kerülő húst a mongolok szárítással tartósítják ősztől tavaszig, de már a fővárosban egész éven át lehet friss és fagyasztott húst is kapni.
Kedvenc italuk a sós tejes tea, és a fekete tea, amit régen sóval ízesítettek, de ma már cukrozzák. Nyáron a nomád népek egy különleges italfajtát, a kumiszt iszogatják (erjesztett kancatej), aminek idénye július elejétől szeptemberig tart. Naponta több liternyit is elfogyasztanak belőle. Külföldieknek nem tanácsos a számukra kitöltött italt teljes egészében meginni, mert hasmenést kaphatnak. A mongol néphit szerint eleinte csak kortyolgatni szabad belőle. Igazi mongol férfinek az mondható, aki egyszerre három csészényit tud a kumiszból felhörpinteni.
Az ételek közül jelenleg Mongóliában a legkedveltebbek a kínai eredetű, húsból és tésztából készült ételfajták. Ezeknek három változata ismert. A bódz gőzöléssel készített húsgombóc, amibe általában marhahúst vagy birkahúst aprítanak és hagymával ízesítenek. Másik fajtát a hósort a hagyományos rend szerint zsírban sütik ki, de ma már ehelyett olajat használnak. A hósor másik változatát úgy készítik el, hogy a hús helyett fűszerezett burgonya kerül tölteléknek. Harmadik változat a báns, amely a bódzhoz hasonló alakú, de ezt levesbetétként használják.
Nyári, idényjellegű húsétel a mormota, amelyet az ország középső területein vadásznak és igazi csemegének számít.
A fenti ételeket salátával szokás tálalni, ami idénytől függően különböző zöldségeket tartalmaz. A mongolok legfinomabbnak a fővárosi salátát (nijszlél szalad) tartják, ezt a főváros legtöbb éttermének étlapján megtaláljuk, mint előétel.
Ezek az ételek viszonylag gyorsan elkészíthetők. Korábban mindegyik az ünnepi asztalon szerepelt, manapság azonban a hétköznapi gyorsétkezdék kínálatának fő része.
A tejes ételek, azaz a tejtermékek egy része nagyon sajátságosan készül. A mongolok mindegyikhez felforralt tejet használnak. A sajton, túrón, aludttejen, vajon és tejfölön kívül a téli hónapokra a mongolok szárított túrót tesznek félre. További különleges tejtermékük a tejpilléből olvasztott mongolul öröm-nek nevezett étel, amely a vajhoz hasonló. Magában, vagy kenyérre kenve fogyasztják.
Hagyományos, süteményként tálalt borcog sós tésztájú desszert, de a kínai eredetű, piskótához hasonló jéven édes, és a mongolok között nagyon népszerű.

Használt honlap: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/mongolelet.html

Nádam, a mongol férfiak három játéka

A mongolok minden év július 11-13 között tartják meg nagy nemzeti ünnepüket, a nádamot, amelynek jelentése a férfiak három játéka.
Ennek eredete több évszázados múltra tekint vissza. A források tanúsága szerint egy évben több alkalommal is összemérték a férfiak képességeiket a legkülönfélébb sportágakban: a birkózásban, az íjászatban és a lovaglásban.
Dzsingisz kán a XIII. század elején a nádamot állami ünneppé tette, a téli középső hónap újhold kilencedikére (amely nálunk a december hónap), és rendelkezett, hogy milyen sportágak vehetnek részt. Azokat választotta ki, amelyek a harcászathoz elengedhetetlenül fontosak voltak. Így a katonák békeidőben is megőrizték harci jártasságukat.
Akkoriban ezek a játékok életszerűek voltak. Az íjászoknak vadállatokra kellett nyilazniuk és sokszor egy-egy birkózó-verseny is élet-halálra ment.
Mára már sport jellegűvé szelídült a korábbi harci játék.
A mongol nyelvű népek körében a hivatalos versenyszámokon kívül más sportokat is beiktattak. A mai Mongólia déli részén, Ömnö- Govi megyében rendezik a teveversenyeket. A 3 - 14 éves korú tevékkel vehetnek részt ezeken. 15 kilométeres távot kell megtenniük minél gyorsabban.
A központi versenyeket Ulánbátorban tartják, a Központi Stadionban. Ezen az ünnepségen részt vesznek az állami hivatalok vezetői, s az államfő nyitja meg a háromnapos versenysorozatot.
Ezt követően felvonultatják az egyes koronkénti katonai egyenruhákat, Dzsingisz kán korától napjainkig.
A felvonulás lezajlása után megkezdődik a mongolok körében legkedveltebb sportág, a birkózás (sorozat). Ennek régi hagyományai vannak.
Már Dzsingisz kán fiáról, Ögödejről is feljegyezték, hogy igen szeretett birkózni (mongolul: böh barildah, azaz egymást fogni). Ezzel a sporttal a mongolok a testi erejüket és erőnlétüket próbálhatják ki.
A birkózóknak erre az alkalomra különleges viseletet kell felvenniük, amely négy részből áll: a fejükön hosszú, csúcsos díszű kalap van. Ezt birkózás közben az edzőjük fogja. A birkózó ruha felső része elől nyitott, hátul zárt, hosszú ujjú, általában bőrből készült mellény, amelyet a hason kötnek össze.
A népi monda szerint azért nyitott elől, mert régen egy nő lett a birkózók bajnoka. A ruha ilyen szabásával ezt akarják megakadályozni.
Mindezekhez rövid nadrág tartozik. Lábukon bőrből készült mongol csizmát hordanak, amelynek a szárát átkötik és a csizma fejét csúszásgátló kötésekkel látják el.
A versenyek alkalmával mindenkinek saját meze van s ezt a versenyzők egymás között nem cserélhetik ki.
A birkózásnak az európaitól eltérő a szabályrendszere. Legfontosabb az, hogy a mérkőzés nincsen időhöz kötve, addig tart, ameddig az egyik nem győz. A birkózásnak nincsen külön talajuk (pástjuk) s nincsenek életkori különbségek sem, súlycsoportok sem: a párokat sorsolják.
Érdekesség, hogy a párok állva küzdenek egymással. A mérkőzés vesztese az, akinek a könyöke, térde, vagy a feje földet ér.
A vesztes megoldja mellényének a madzagját, a győztes jobb karja alatt átbújva megkerüli és tenyerével annak könyökét megérinti. Ez a tiszteletadásnak egy hagyományos formája.
A győztes felveszi a kalapját és a kitűzött zászlót balról jobbra megkerüli és közben győzelmi sastáncot jár.
Egy-egy párnál három ember ügyel fel: a birkózók két segítője és egy bíró.
A különböző győzelmeknek különböző nevei vannak. A megyei- illetve országos versenyeken ötödik, vagy hatodik menetben veretlent sólyomnak hívják. Aki hetedszer is győz, az az elefánt. A kilencedikszer is győző oroszlán címet kap. Az a versenyző, aki már egyszer elnyerte az oroszlán címet, legközelebb bajnok címet kap. A többszöri országos bajnok címe: verhetetlen bajnok.