2009. november 24., kedd

Mongol íjászat




A mongol történelem szorosan összefügg az íjászat történetével, Mongóliából a kőkorszak óta ismertek nyílhegy leletek, és íjászokat ábrázoló sziklarajzok. Az íjászat kezdetekben nyílván elsősorban vadászatra szolgált, de minden bizonnyal hamar felfedezték hadászati jelentőségét is, egyesítve a lovaglással pedig, világot lebíró erővé vált. A mongolok többféle íjat használtak, de az igazi lovasíj kisméretű, kompozit reflexíj volt.

Kezdetben a mongolok természeti tárgyakra lőttek, bokrokra, fákra, birkakoponyákra stb., később kialakultak a mesterséges célpontok is, mint a nyers birkabőr, vagy összecsomózott bőrszalagok. A hadi és vadászalkalmazással szemben a céllövés mindig tompa nyilakkal történt.
Az íjásztudományt mindig nagyra tartották, a feudalizmus korában a kánok személyes testőrségűket a hármas verseny (íjászat, birkózás és lovaglás) győztesei közül választották ki.
Szerencsére néhány különleges eredményt régészeti leletek is megörökítettek:
- a Nerchinksben talált sztélé felirata, 1226 körül, - mikor Dzsingisz Kán Sartaul meghódítása után, ünnepséget tartott a mongol nemeseknek, Esungge 335 ölről (536 m) találta el a célt
- Injinashi művében, a Khökh Sudar-ban, egy másik esetet ismertet 1194-ből, mikor öt íjász 500 méterről talált háromszor a célba.
- a Kék szútra elbeszél egy esetet mikor a merkitek vezetője így szólt a bevonuló mongol csapatokhoz - Még ha az Ég szülöttei vagytok is, semmit sem tudunk harci tudásotokról, ezért próbára tesszük tudományotokat, ha valamelyikőtök eltalál egy kis piros zászlót 100 numról (150 m), akkor szövetségesetek leszünk, ha nem, ellenségeitek. Erre a mongol vezetők kacagni kezdtek, hogy olyasmit kér, ami a harcosok közönséges gyakorlatai közé tartozik, és miután egy íjász teljesítette a kérést, egy másik, hogy bemutassa képességeit, nyakon lőtt egy magasan repülő gácsért.
Ezekkel a történelmi, de minden jel szerint, már akkor is kiemelkedő eredményekkel szemben a lentebb következő elvárások mindennapiak, és minden falusi versenyen megtekinthetőek ma is.

Uryankhai íjászat - 2.5 méteres egyszerű, 50-60 fontos, longbow, amivel 10 cm-es labdákra lőnek (ált. nyolcra), ezeket eredetileg kantárokból bogozták, ma bőrt használnak A pálya 40 méterre lévő, egymástól 2 méterre felépítet, 5 cm magas földhányásból áll, a labdákat úgy kell innen kiütni, hogy a nyíl bent maradjon. (Sokan az uryankhai íjászatot a khalkha íjászatra való gyakorlásnak tekintik)
Khalkha íjászat - ezt űzik a Nadaam fesztiválokon
Az íj kb. 50-60 fontos, a nyíl 75 cm, a lőtávolság férfiaknak 75m, nőknek 65m, fiúknak a koruk x 4m, lányoknak a koruk x 3 m. Két cél van: a khana az első, 8 x 8 cm-es hengerekből van felépítve, hossza 4 méter, magassága 48 cm, a második a khasa, ez 30 hengerből áll, mindegyikre 20 nyilat lőnek, aki többször talál, az nyer.

Új expedíció keresi Dzsingisz kán sírját


Dzsingisz kánnak, a mongolok félelmetes uralkodójának temetkezési helye régóta foglalkoztatja a régészeket. Az elmúlt 20 évben számos expedíció indult Mongóliába, hogy megtalálják a sírt, amelyet még a kortársak elől is titkoltak a kán emberei. Most egy újabb kutatást, a Kánok Völgye Projektet indította el egy tudóscsoport, amely a National Geographic Magazinnal (NGM) működik együtt.
A Kánok Völgyének elnevezett projekt módszerei különböznek az eddigi expedícióktól. A többek között amerikai, mongol, olasz és német kutatókból álló csapat nem elsősorban az ásatásokra koncentrál, minthogy a mongolok által szentnek tartott helyek komolyabb megbolygatása nélkül igyekeznek rátalálni a sírra.

Így a szokásos régészeti módszerektől eltérően anyagvizsgálati technológiákkal, infravörös-légifelvételekkel, és más "be nem avatkozó" módszerekkel igyekeznek felderíteni a temetkezési helyet. Korábban ugyanis a helyi lakosság részéről komoly ellenállás mutatkozott a külföldi régészekkel szemben, akik szerintük nem tartották tiszteletben a mongol hagyományokat, és megbolygatták a kulturális és történelmi emlékeket.

Dzsingisz kán sírját azonban nem egyszerű megtalálni. A legendák szerint nemcsak a helyszínt jól ismerő, a temetést végző XIII. századi mongol alattvalókat végezték ki, hanem a kivégzőket is megölték, nehogy kiderüljön, hol nyugszik a hatalmas kán.

Dzsingisz a jelenlegi adatok szerint Kr. u. 1227-ben halhatott meg, és nagy valószínűség szerint visszavitték szülőföldjére. A kutatók egy része a mai orosz-mongol határon keresi őt, mások a kínai határ közelében vélik a helyszínt. Mindmáig nem sikerült igazán megbízható eredménnyel senkinek sem előrukkolnia.



Egy japán kutatócsoport mindazonáltal érdekes felfedezéseket tett korábban. A Jomiuri Shimbun megbízásából útnak indult csapat például megtalálta a mongolok ősi városát, Avragát.

Avraga közelében találtak viszont a japánok egy kör alakú helyet, amelyet az Alamizsnaosztók Falának neveznek. Ugyanakkor Dzsingisz kán sírjára nem bukkantak rá. A mongolok ezért gyanakodni kezdtek az Eurasianet.org szerint, hogy esetleg a japánok nem is a temetkezési helyeket keresték, hanem kibányászható ásványokat.

Nem kutathattak a japánok Burkhan Kaldunban, azon a hegyen, amely az orosz határ közelében fekszik, és amelyről a mongolok azt gyanítják, Dzsingisz kánt ott temették el.

A következő, amerikai expedíció sem kutathatott itt. Sőt nekik 2002-ben be kellett fejezniük az expedíciót, mert a mongolok szerint megsértették az Alamizsnaosztók Falánál a helyi hagyományokat. Többek között azzal szentségtelenítették meg az Avraga melletti emlékeket, hogy autóval áthajtottak rajtuk.

Most viszont egy újabb expedíció dolgozik Mongóliában. Egy éve kutatnak, Albert Yu-Min Lin vezetésével, aki az anyagtudományok szakértője. Ők az úgynevezett Kánok völgyét keresik, amely a reményeik szerint az egyiptomi Királyok völgyéhez hasonló gazdagságú leleteket tartalmaz.

Kutatásaikhoz korábban katonai felderítésre használt UAV-okat, vagyis pilóta nélküli repülőgépeket is bevetnek - ez már a projekt honlapján olvasható. Ezek a gépek infravörös-felvételeket készítenek, amelyek elemzése, kiértékelése után kezdik majd meg az esetleges tüzetesebb feltárásokat.
használt honlap www.hvg.hu

2009. november 17., kedd

Morin huur legenda

Sok legenda van arról, hogy a Morin Khuurt hogyan hozták létre először, minden egy ember alapján egy döglött ló iránti szerelem. Most kettő legenda írom lent.
Egy legenda a morin eredetéről a khuur az, hogy egy pásztor, elnevezett Kuku Namjil, megkapta egy repülőló ajándékát; éjszakánál és légynél szerelné fel azt hogy találkozzon a kedvesével. Egy féltékeny nőnek voltak a ló szárnyai, amiket elvágtak, hogy a ló essen a levegőből és meghaljon. Az elszomorító pásztor elérte, hogy egy lóbőr hegedüljön az most-szárnyatlan ló magol, és arra használta azt, hogy a lováról szívbemarkoló dalokat játsszon.
Egy másik legenda hitelt ad a morin találmányának khuur egy fiúnak, elnevezett Sükhe-nek, (vagy Suho). Miután egy gonosz úr elpusztította a fiú megbecsült fehér lovát, a ló szelleme odajött Sükhe-hez egy álomban és utasította őt, hogy csináljon egy eszközt a ló testéről annyira az kettő meg tudott nyugodni lenni együtt és egyik sem magányos volna.
Annyira az első morin khuurt gyűjtöttek össze lócsontokkal a nyakaként, lószőrhúrok, lóbőrburkolat a fából készült soundbox, és a tekercse, amit faragtak egy ló alakjába, mennek.

Morin huur








Ez termel egy olyan hangot, ami költőien leírt, ahogy terjedelmes és korlátozatlan mint az, hogy egy vadló nyerít, vagy egy szellő a füves vidékekben. Ez a mongol nép legfontosabb hangszere, és a mongol nemzet szimbólumának találják.

Az eszköz áll egy trapezoid fából készült-keretezett szilárd doboz, amihez két húrt hozzáerősítenek. Azt majdnem tartják pillér a hangdobozzal a zenész ölében vagy a zenész között vannak lábak. A húrokat csinálják megkopaszt a lovak farkaiból, megkötött párhuzamos, és futtatott egy fából készült híd fölött a testen fent egy hosszú nyak a két hangoló pecekbe a tekercsben, amit mindig faragnak egy ló alakjába, van fej.

A meghajlást lazán megkötik lóhajjal, amit vörösfenyővel vagy cédrusfagyantával vontak be, és a jobb kézzel tartják alulról. A titkos szorítás képessé teszi a kezet arra, hogy megszorítsa a meghajlás laza haját miközben megengedi, hogy az eszköz nagyon kellemes irányítása hangszín.

Hagyományosan a húrokat hangolták egyötöd félre, bár modern zenében őket gyakrabban hangolják egynegyed félre. Annyira központi volt (és megnyugszik van) az mongol kultúrába száll lóra, az a ló fejét a nemzet első hangszerének a tetőjére tették, és a hátsó haját a két húrra és a meghajlásra használják. A húrokat leállítják azáltal, hogy csípjék őket az index és középső ujjak ízületeiben, vagy azáltal, hogy csípjék őket a kisujj körme és a gyűrűsujj írótömbje között, bármelyik.

Hagyományosan a keretet befedik tevével, kecskével vagy juhbőrrel abban, hogy egy kicsi megnyitás melyik ügy volna balra hátban. De az 1970-es évek óta, új minden-fa a hangdobozeszközök megjelentek, faragott f-lyukak, amik hasonlóak európai vonós hangszerekhez.

A morin a khuur egy Humanity Oraljének és Intangible Heritage-ének a Masterpiecese azonosított az UNESCO által.

A Morin Khuur (ló-fej-hegedű) az eszköz legtársítottabb mongol hagyományokkal és kultúrával. A Mor(in) eszközök lóra szállnak. Amikor a mongolok teljesen egy nomád nemzetek voltak, a ló olyan jól, mint az ember legjobb barátja volt az egyetlen szállítóeszközük. Sok dalt és verset írtak miközben magasztalta a lovat.

Sokkal a mongol előadóművészet kánona (dal, tánc, dráma, történetek, még áldások is) elválaszthatatlanul a Morin Khuur zenéjével összefonják. De ez nem egyszerűen egy hagyományos eszköz; a különleges hangja hozzájárul sokkal a modern zene minőségéhez. Több száz éven keresztül maga az eszköz változtatott meg keveset a huszadik századig, amikor fejlesztések voltak játszó technika és egyenletes a Morin Khuur`s szerkezetbe.

Egyre több ember látogatja meg Mongóliát. Ahogy a kultúra többé válik globalized, reméljük, hogy ez a könyv külföldieknek fog segíteni megtanulni a Morin Khuurt játszani és terjeszteni a mondanivalót Mongóliáról s nemzeti eszköz a világon keresztül.









2008. december 8., hétfő

Az előcsarnok az állatvilág portásfülkénél


Ez a szálloda nagy. Nekünk van egy olyan szobánk, ami átsiklik a Savannah fölött, és zsiráfokat tudunk látni, zebrák, és egy tucat másik egzotikus állatról, ami körös-körül mókázik. Megköszöni jóságnak, hogy hoztam a 200 mm lencsét... bár ezt vették a 10 mm Sigmával.

Tegnap éjszaka nálunk voltak a kalózok és hercegnők párt. Megpróbáltam sorozatban gondolni azon, hogy annyira sok felnőtt miért állt, kívül hogy az autogramokat egy olyan Disney színészről, aki tettetett, kérjem meg, hogy legyenek Jack Sparrow, egy másik színész. Vonj össze hisztériát, mondom!

2008. november 30., vasárnap

Már elérhető az Europeana európai digitális könyvtár

Az Europeana európai multimédiás online könyvtár ma nyitja meg virtuális kapuit a nyilvánosság előtt. Az internethasználók az EU 27 tagállamának nemzeti könyvtáraiból és kulturális intézményeiből származó több mint kétmillió könyvet, térképet, hangfelvételt, fényképet, archív dokumentumot, festményt és filmet érhetnek el a www.europeana.eu címen a világ minden részéről. Az Europeana új távlatokat nyit az európai örökség felfedezésére: az irodalom, művészetek, tudományok, politika, történelem, építészet, zene és filmek irányt érdeklődők ingyenes és gyors hozzáférést kapnak Európa legnagyobb gyűjteményeihez és remekműveihez az EU összes nyelvén elérhető közös webes könyvtárportálon keresztül. De ez még csak a kezdet. 2010-ben az Europeana már sok millió, a gazdag és változatos európai kultúrát képviselő könyvtári tételhez biztosít majd hozzáférést, és interaktív felületeket nyit meg, többek között a speciális érdeklődésű közösségek számára. 2009 és 2011 között erre mintegy 2 millió euró értékű uniós finanszírozást szánnak. A Bizottság ezenkívül be kívánja vonni a magánszférát is az európai digitális könyvtár további kiterjesztésébe. 2007 szeptemberében az Európai Parlament nagy többséggel szavazta meg az európai digitális könyvtár létrehozásáról szóló határozatot.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az Europeana segítségével a kommunikációs és hálózati technológiák terén megszerzett európai versenyelőnyt gazdag kulturális örökségünkkel kombináljuk. Az európai polgárok így könnyen és gyorsan, egy helyen érhetik el híres gyűjteményeinket, ami hatalmas erőforrást jelent. Az Europeana nem pusztán könyvtár, hanem sokkal inkább valódi hajtóerő, amely a 21. századi európaiakat arra készteti, hogy példaképként tekintsenek innovatív elődeik, mint pl. a reneszánsz kor nagyjainak kreativitására. Képzeljük csak el, mekkora lehetőséget jelent a tagállamok kulturális kincseinek online elérése, összekapcsolása és kereshetősége a diákok, művészetkedvelők és oktatók számára! Ez is erőteljesen bizonyítja, hogy a kultúra központi szerepet játszik az európai integrációban."

„Az Europeana korszakokon és határokon átívelő utazást nyújt, és új megvilágításba helyezi kultúránk lényegét. Mindezen túl összeköti az embereket történelmükkel, valamint az interaktív oldalak és eszközök segítségével egymással is – fűzte hozzá Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. – Felkérem Európa kulturális intézményeit, könyvkiadóit és technológiai vállalatait, hogy további digitális tartalommal töltsék fel az Europeana könyvtárat. Az Europeana a kreatív részvétel könnyen elérhető, interaktív eszköze kell legyen azok számára, akik saját alkotásukkal maguk is hozzá szeretnének tenni az európai kultúrához, és azt másokkal is meg kívánják osztani. Célom az, hogy 2010-re az Europeana legalább 10 millió könyvtári tételt tartalmazzon.”

Elisabeth Niggemann, a német nemzeti könyvtár főigazgatója és az Europeana mögött álló szervezet, az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány elnöke a következőket tette hozzá: „Az Europeana érdekesebbé teszi a kulturális intézményeket a Web 2.0 generáció számára – ez a generáció elvárja, hogy egy helyen és egy időben tudjon szöveget olvasni, videót nézni, hanganyagot hallgatni és képeket megtekinteni. Azáltal, hogy a fiatalok számára teljes multimédiás élményt nyújtunk, kapcsolatot teremtünk köztük és Európa múltbeli és jelenlegi kultúrája között.”

Az Europeana lehetőséget nyújt Európa könyvtárai, archívumai és múzeumai digitalizált gyűjteményeinek egy helyen történő keresésére és böngészésére. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók úgy tudnak egy adott témában kutatni, hogy ahhoz ne kelljen többféle honlapot és forrás meglátogatniuk.

Az Europeana kezdeményezést 2005-ben indította el a Bizottság, megvalósítása szoros együttműködésben zajlott a nemzeti könyvtárakkal és a tagállamok más kulturális intézményeivel, valamint az Európai Parlament erőteljes támogatását is élvezte. Az Europeana üzemeltetője a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, múzeumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket tömörítő Európai Digitális Könyvtár Alapítvány. Az Europeana informatikai hátterét a Koninklijke Bibliotheek, a holland nemzeti könyvtár biztosítja.

Európa-szerte több mint 1000 kulturális szervezet járult hozzá anyagokkal az Europeana feltöltéséhez. Európa múzeumai, köztük a párizsi Louvre és az amszterdami Rijksmuseum a gyűjteményükből származó digitalizált festményekkel és műtárgyakkal járultak hozzá a projekthez. Az állami archívumok fontos nemzeti dokumentumokat tettek elérhetővé, a franciaországi Institut National de l’Audiovisuel 80 000 darab, a XX. századot áttekintő filmfelvételt adott át, amelyek közül a legkorábbit 1914-ben forgatták a franciaországi csatamezőkön. A nemzeti könyvtárak Európa-szerte nyomtatott anyagokkal és kéziratokkal járultak hozzá a feltöltött tartalomhoz, köztük olyan nagyszerű könyvek digitális változataival, amelyek új ötletekkel járultak hozzá a világ fejlődéséhez.

2009–2010 között az EU kutatási programja mintegy 69 millió eurót szán a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kutatásokra. Ugyanebben az időszakban a versenyképességi és innovációs program információs társadalommal foglalkozó fejezete körülbelül 50 millió eurót különít el az Európa kulturális és tudományos örökségéhez való hozzáférhetőség javítására.

Előzmények:

Az Európai Bizottság már 2000-ben megkezdte a kulturális anyagok digitalizálásával és online hozzáférhetővé tételével kapcsolatos munkát. 2000 és 2005 között kutatási projekteket társfinanszírozott, és jobb együttműködésre ösztönözte azokat a tagállamokat, amelyek kulturális örökségüket online módon kívánják elérhetővé tenni.

2005 júniusában Reding biztos asszony az európai digitális könyvtárat az i2010: európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért stratégia zászlóshajó-kezdeményezéseként határozta meg (lásd IP/05/643). 2005 szeptemberében a Bizottság felvázolta az európai kulturális és tudományos örökség online elérhetőségének biztosításához szükséges intézkedéseket (lásd IP/05/1202). Idén augusztusban a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy fokozzák az Europeana projekthez történő hozzájárulásuk mértékét, különösen emeljék a digitalizálásra fordított összegeket, és egyértelműbben határozzák meg az általuk digitalizálandó anyagok mennyiségét. (IP/08/1255, MEMO/08/546).

A Bizottság az európai digitális könyvtárral kapcsolatban végzett munkáját a köz- és a magánszféra képviselőiből (kulturális intézmények, IKT–ágazat és jogtulajdonosok) álló magas szintű szakértői csoport támogatta.

Dharmabeszéd



Ó, tanítványok! A forma üres. Az üresség forma. Nincs se szem, se fül, se orr, se nyelv, se test, se szellem. Nincs se szín, se hang, se szag, se íz, se tapintás; Nincs semmilyen létező tárgy. Nincs öregkor és nincs halál. És vége sincs az öregkornak és a halálnak. Nincs szenvedés, és nincs se oka, se vége a szenvedésnek. Nincs ösvény, se bölcsesség. Nincs mit elérni. Így a megvilágosodottak nem törekednek semminek az elérésére. Szellemük szabad. Tökéletesen megértik a jelenségeket és így félniük sem kell semmitől. Az ellobbanás túl van a tévelygő gondolatokon.

OM PÁRAM GÁTÉ SZVÁHÁ



Ó, tanítványok! A forma üres. Az üresség forma. Nincs se szem, se fül, se orr, se nyelv, se test, se szellem. Nincs se szín, se hang, se szag, se íz, se tapintás; Nincs semmilyen létező tárgy. Nincs öregkor és nincs halál. És vége sincs az öregkornak és a halálnak. Nincs szenvedés, és nincs se oka, se vége a szenvedésnek. Nincs ösvény, se bölcsesség. Nincs mit elérni. Így a megvilágosodottak nem törekednek semminek az elérésére. Szellemük szabad. Tökéletesen megértik a jelenségeket és így félniük sem kell semmitől. Az ellobbanás túl van a tévelygő gondolatokon. OM PÁRAM GÁTÉ SZVÁHÁ