2008. november 30., vasárnap

Már elérhető az Europeana európai digitális könyvtár

Az Europeana európai multimédiás online könyvtár ma nyitja meg virtuális kapuit a nyilvánosság előtt. Az internethasználók az EU 27 tagállamának nemzeti könyvtáraiból és kulturális intézményeiből származó több mint kétmillió könyvet, térképet, hangfelvételt, fényképet, archív dokumentumot, festményt és filmet érhetnek el a www.europeana.eu címen a világ minden részéről. Az Europeana új távlatokat nyit az európai örökség felfedezésére: az irodalom, művészetek, tudományok, politika, történelem, építészet, zene és filmek irányt érdeklődők ingyenes és gyors hozzáférést kapnak Európa legnagyobb gyűjteményeihez és remekműveihez az EU összes nyelvén elérhető közös webes könyvtárportálon keresztül. De ez még csak a kezdet. 2010-ben az Europeana már sok millió, a gazdag és változatos európai kultúrát képviselő könyvtári tételhez biztosít majd hozzáférést, és interaktív felületeket nyit meg, többek között a speciális érdeklődésű közösségek számára. 2009 és 2011 között erre mintegy 2 millió euró értékű uniós finanszírozást szánnak. A Bizottság ezenkívül be kívánja vonni a magánszférát is az európai digitális könyvtár további kiterjesztésébe. 2007 szeptemberében az Európai Parlament nagy többséggel szavazta meg az európai digitális könyvtár létrehozásáról szóló határozatot.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az Europeana segítségével a kommunikációs és hálózati technológiák terén megszerzett európai versenyelőnyt gazdag kulturális örökségünkkel kombináljuk. Az európai polgárok így könnyen és gyorsan, egy helyen érhetik el híres gyűjteményeinket, ami hatalmas erőforrást jelent. Az Europeana nem pusztán könyvtár, hanem sokkal inkább valódi hajtóerő, amely a 21. századi európaiakat arra készteti, hogy példaképként tekintsenek innovatív elődeik, mint pl. a reneszánsz kor nagyjainak kreativitására. Képzeljük csak el, mekkora lehetőséget jelent a tagállamok kulturális kincseinek online elérése, összekapcsolása és kereshetősége a diákok, művészetkedvelők és oktatók számára! Ez is erőteljesen bizonyítja, hogy a kultúra központi szerepet játszik az európai integrációban."

„Az Europeana korszakokon és határokon átívelő utazást nyújt, és új megvilágításba helyezi kultúránk lényegét. Mindezen túl összeköti az embereket történelmükkel, valamint az interaktív oldalak és eszközök segítségével egymással is – fűzte hozzá Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. – Felkérem Európa kulturális intézményeit, könyvkiadóit és technológiai vállalatait, hogy további digitális tartalommal töltsék fel az Europeana könyvtárat. Az Europeana a kreatív részvétel könnyen elérhető, interaktív eszköze kell legyen azok számára, akik saját alkotásukkal maguk is hozzá szeretnének tenni az európai kultúrához, és azt másokkal is meg kívánják osztani. Célom az, hogy 2010-re az Europeana legalább 10 millió könyvtári tételt tartalmazzon.”

Elisabeth Niggemann, a német nemzeti könyvtár főigazgatója és az Europeana mögött álló szervezet, az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány elnöke a következőket tette hozzá: „Az Europeana érdekesebbé teszi a kulturális intézményeket a Web 2.0 generáció számára – ez a generáció elvárja, hogy egy helyen és egy időben tudjon szöveget olvasni, videót nézni, hanganyagot hallgatni és képeket megtekinteni. Azáltal, hogy a fiatalok számára teljes multimédiás élményt nyújtunk, kapcsolatot teremtünk köztük és Európa múltbeli és jelenlegi kultúrája között.”

Az Europeana lehetőséget nyújt Európa könyvtárai, archívumai és múzeumai digitalizált gyűjteményeinek egy helyen történő keresésére és böngészésére. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók úgy tudnak egy adott témában kutatni, hogy ahhoz ne kelljen többféle honlapot és forrás meglátogatniuk.

Az Europeana kezdeményezést 2005-ben indította el a Bizottság, megvalósítása szoros együttműködésben zajlott a nemzeti könyvtárakkal és a tagállamok más kulturális intézményeivel, valamint az Európai Parlament erőteljes támogatását is élvezte. Az Europeana üzemeltetője a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, múzeumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket tömörítő Európai Digitális Könyvtár Alapítvány. Az Europeana informatikai hátterét a Koninklijke Bibliotheek, a holland nemzeti könyvtár biztosítja.

Európa-szerte több mint 1000 kulturális szervezet járult hozzá anyagokkal az Europeana feltöltéséhez. Európa múzeumai, köztük a párizsi Louvre és az amszterdami Rijksmuseum a gyűjteményükből származó digitalizált festményekkel és műtárgyakkal járultak hozzá a projekthez. Az állami archívumok fontos nemzeti dokumentumokat tettek elérhetővé, a franciaországi Institut National de l’Audiovisuel 80 000 darab, a XX. századot áttekintő filmfelvételt adott át, amelyek közül a legkorábbit 1914-ben forgatták a franciaországi csatamezőkön. A nemzeti könyvtárak Európa-szerte nyomtatott anyagokkal és kéziratokkal járultak hozzá a feltöltött tartalomhoz, köztük olyan nagyszerű könyvek digitális változataival, amelyek új ötletekkel járultak hozzá a világ fejlődéséhez.

2009–2010 között az EU kutatási programja mintegy 69 millió eurót szán a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kutatásokra. Ugyanebben az időszakban a versenyképességi és innovációs program információs társadalommal foglalkozó fejezete körülbelül 50 millió eurót különít el az Európa kulturális és tudományos örökségéhez való hozzáférhetőség javítására.

Előzmények:

Az Európai Bizottság már 2000-ben megkezdte a kulturális anyagok digitalizálásával és online hozzáférhetővé tételével kapcsolatos munkát. 2000 és 2005 között kutatási projekteket társfinanszírozott, és jobb együttműködésre ösztönözte azokat a tagállamokat, amelyek kulturális örökségüket online módon kívánják elérhetővé tenni.

2005 júniusában Reding biztos asszony az európai digitális könyvtárat az i2010: európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért stratégia zászlóshajó-kezdeményezéseként határozta meg (lásd IP/05/643). 2005 szeptemberében a Bizottság felvázolta az európai kulturális és tudományos örökség online elérhetőségének biztosításához szükséges intézkedéseket (lásd IP/05/1202). Idén augusztusban a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy fokozzák az Europeana projekthez történő hozzájárulásuk mértékét, különösen emeljék a digitalizálásra fordított összegeket, és egyértelműbben határozzák meg az általuk digitalizálandó anyagok mennyiségét. (IP/08/1255, MEMO/08/546).

A Bizottság az európai digitális könyvtárral kapcsolatban végzett munkáját a köz- és a magánszféra képviselőiből (kulturális intézmények, IKT–ágazat és jogtulajdonosok) álló magas szintű szakértői csoport támogatta.

Dharmabeszéd



Ó, tanítványok! A forma üres. Az üresség forma. Nincs se szem, se fül, se orr, se nyelv, se test, se szellem. Nincs se szín, se hang, se szag, se íz, se tapintás; Nincs semmilyen létező tárgy. Nincs öregkor és nincs halál. És vége sincs az öregkornak és a halálnak. Nincs szenvedés, és nincs se oka, se vége a szenvedésnek. Nincs ösvény, se bölcsesség. Nincs mit elérni. Így a megvilágosodottak nem törekednek semminek az elérésére. Szellemük szabad. Tökéletesen megértik a jelenségeket és így félniük sem kell semmitől. Az ellobbanás túl van a tévelygő gondolatokon.

OM PÁRAM GÁTÉ SZVÁHÁ



Ó, tanítványok! A forma üres. Az üresség forma. Nincs se szem, se fül, se orr, se nyelv, se test, se szellem. Nincs se szín, se hang, se szag, se íz, se tapintás; Nincs semmilyen létező tárgy. Nincs öregkor és nincs halál. És vége sincs az öregkornak és a halálnak. Nincs szenvedés, és nincs se oka, se vége a szenvedésnek. Nincs ösvény, se bölcsesség. Nincs mit elérni. Így a megvilágosodottak nem törekednek semminek az elérésére. Szellemük szabad. Tökéletesen megértik a jelenségeket és így félniük sem kell semmitől. Az ellobbanás túl van a tévelygő gondolatokon. OM PÁRAM GÁTÉ SZVÁHÁ





Hiller: „A válság még szükségesebbé tette a struktúraváltást”

Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint két kulturális galaxisban élünk: a Gutenberg-galaxisban, és a Google-galaxisban. Ezt a szakminiszter a „Változó igények - megújuló könyvtár. Fejlesztési modellek itthon és külföldön" című konferencián mondta pénteken, Szentesen.

Míg a Gutenberg-galaxis meghatározza a tudásbefogadás, a tudásátadás formáit, addig a Google-galaxis közvetlenebb, gyorsabb, a benne élő emberek közti viszonyrendszer tágabb. „A tudásátadás új formája nem megszűnteti a régit, hanem mellette él, sajátosan kiegészíti azt. A kulturális galaxisok összekötnek múltat, jelent és jövőt" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy meg kell tanulni jól és élvezettel használni azt a galaxist, amelybe léptünk.

Hiller István kitért arra is, hogy a Reneszánsz Év keretében 30 ezer digitális képpel megalakult a Magyar Digitális Képkönyvtár, amely 2009 januárjától működik majd.

„A magyar könyvtárosok nem egyszerűen csak követték a nemzetközi trendet, hanem alakították is, ami az Európai Unió lényegéhez tartozó jellemvonás" - vélekedett a miniszter.

Megemlítette, hogy egy magyar könyvtárban 2001 és 2007 között átlagosan 29%-al nőtt a regisztrált olvasók száma, 14%-al nőtt a könyvtárhasználatok száma, több mint kilencszeresére nőtt a távhasználók száma, majdnem kétszeresére nőtt a könyvtárközi kölcsönzések száma. Kétszeresére nőtt a használók számára fenntartott számítógépek száma, a használók számára fenntartott internet hozzáférések száma pedig több mint háromszorosára emelkedett. A tárca vezetője ugyanakkor aláhúzta, sokat kell még tenni Magyarországnak könyvtárügyben, hiszen nem mindenhol hozzáférhető az infrastruktúra.

A pénzügyi és gazdasági válságról szólva azt emelte ki, hogy a válság egyetlenegy országot sem hagy változatlanul. Azonban azok az országok és társadalmak, akik képesek struktúraváltásra, előnnyé tudják változtatni a rájuk nehezedő kényszert. „Magyarországnak az oktatás, a kultúra és a kutatás-fejlesztés egységébe kell erőt és pénzt fektetni, a struktúraváltást ebbe az irányba kell megtenni" - hangsúlyozta a miniszter.
Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium