Chuluunbat Gansukh: 2008

2008. december 8., hétfő

Az előcsarnok az állatvilág portásfülkénél

Ez a szálloda nagy. Nekünk van egy olyan szobánk, ami átsiklik a Savannah fölött, és zsiráfokat tudunk látni, zebrák, és egy tucat másik egzotikus állatról, ami körös-körül mókázik. Megköszöni jóságnak, hogy hoztam a 200 mm lencsét... bár ezt vették a 10 mm Sigmával.

Tegnap éjszaka nálunk voltak a kalózok és hercegnők párt. Megpróbáltam sorozatban gondolni azon, hogy annyira sok felnőtt miért állt, kívül hogy az autogramokat egy olyan Disney színészről, aki tettetett, kérjem meg, hogy legyenek Jack Sparrow, egy másik színész. Vonj össze hisztériát, mondom!

2008. november 30., vasárnap

Már elérhető az Europeana európai digitális könyvtár

Az Europeana európai multimédiás online könyvtár ma nyitja meg virtuális kapuit a nyilvánosság előtt. Az internethasználók az EU 27 tagállamának nemzeti könyvtáraiból és kulturális intézményeiből származó több mint kétmillió könyvet, térképet, hangfelvételt, fényképet, archív dokumentumot, festményt és filmet érhetnek el a www.europeana.eu címen a világ minden részéről. Az Europeana új távlatokat nyit az európai örökség felfedezésére: az irodalom, művészetek, tudományok, politika, történelem, építészet, zene és filmek irányt érdeklődők ingyenes és gyors hozzáférést kapnak Európa legnagyobb gyűjteményeihez és remekműveihez az EU összes nyelvén elérhető közös webes könyvtárportálon keresztül. De ez még csak a kezdet. 2010-ben az Europeana már sok millió, a gazdag és változatos európai kultúrát képviselő könyvtári tételhez biztosít majd hozzáférést, és interaktív felületeket nyit meg, többek között a speciális érdeklődésű közösségek számára. 2009 és 2011 között erre mintegy 2 millió euró értékű uniós finanszírozást szánnak. A Bizottság ezenkívül be kívánja vonni a magánszférát is az európai digitális könyvtár további kiterjesztésébe. 2007 szeptemberében az Európai Parlament nagy többséggel szavazta meg az európai digitális könyvtár létrehozásáról szóló határozatot.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az Europeana segítségével a kommunikációs és hálózati technológiák terén megszerzett európai versenyelőnyt gazdag kulturális örökségünkkel kombináljuk. Az európai polgárok így könnyen és gyorsan, egy helyen érhetik el híres gyűjteményeinket, ami hatalmas erőforrást jelent. Az Europeana nem pusztán könyvtár, hanem sokkal inkább valódi hajtóerő, amely a 21. századi európaiakat arra készteti, hogy példaképként tekintsenek innovatív elődeik, mint pl. a reneszánsz kor nagyjainak kreativitására. Képzeljük csak el, mekkora lehetőséget jelent a tagállamok kulturális kincseinek online elérése, összekapcsolása és kereshetősége a diákok, művészetkedvelők és oktatók számára! Ez is erőteljesen bizonyítja, hogy a kultúra központi szerepet játszik az európai integrációban."

„Az Europeana korszakokon és határokon átívelő utazást nyújt, és új megvilágításba helyezi kultúránk lényegét. Mindezen túl összeköti az embereket történelmükkel, valamint az interaktív oldalak és eszközök segítségével egymással is – fűzte hozzá Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. – Felkérem Európa kulturális intézményeit, könyvkiadóit és technológiai vállalatait, hogy további digitális tartalommal töltsék fel az Europeana könyvtárat. Az Europeana a kreatív részvétel könnyen elérhető, interaktív eszköze kell legyen azok számára, akik saját alkotásukkal maguk is hozzá szeretnének tenni az európai kultúrához, és azt másokkal is meg kívánják osztani. Célom az, hogy 2010-re az Europeana legalább 10 millió könyvtári tételt tartalmazzon.”

Elisabeth Niggemann, a német nemzeti könyvtár főigazgatója és az Europeana mögött álló szervezet, az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány elnöke a következőket tette hozzá: „Az Europeana érdekesebbé teszi a kulturális intézményeket a Web 2.0 generáció számára – ez a generáció elvárja, hogy egy helyen és egy időben tudjon szöveget olvasni, videót nézni, hanganyagot hallgatni és képeket megtekinteni. Azáltal, hogy a fiatalok számára teljes multimédiás élményt nyújtunk, kapcsolatot teremtünk köztük és Európa múltbeli és jelenlegi kultúrája között.”

Az Europeana lehetőséget nyújt Európa könyvtárai, archívumai és múzeumai digitalizált gyűjteményeinek egy helyen történő keresésére és böngészésére. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók úgy tudnak egy adott témában kutatni, hogy ahhoz ne kelljen többféle honlapot és forrás meglátogatniuk.

Az Europeana kezdeményezést 2005-ben indította el a Bizottság, megvalósítása szoros együttműködésben zajlott a nemzeti könyvtárakkal és a tagállamok más kulturális intézményeivel, valamint az Európai Parlament erőteljes támogatását is élvezte. Az Europeana üzemeltetője a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, múzeumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket tömörítő Európai Digitális Könyvtár Alapítvány. Az Europeana informatikai hátterét a Koninklijke Bibliotheek, a holland nemzeti könyvtár biztosítja.

Európa-szerte több mint 1000 kulturális szervezet járult hozzá anyagokkal az Europeana feltöltéséhez. Európa múzeumai, köztük a párizsi Louvre és az amszterdami Rijksmuseum a gyűjteményükből származó digitalizált festményekkel és műtárgyakkal járultak hozzá a projekthez. Az állami archívumok fontos nemzeti dokumentumokat tettek elérhetővé, a franciaországi Institut National de l’Audiovisuel 80 000 darab, a XX. századot áttekintő filmfelvételt adott át, amelyek közül a legkorábbit 1914-ben forgatták a franciaországi csatamezőkön. A nemzeti könyvtárak Európa-szerte nyomtatott anyagokkal és kéziratokkal járultak hozzá a feltöltött tartalomhoz, köztük olyan nagyszerű könyvek digitális változataival, amelyek új ötletekkel járultak hozzá a világ fejlődéséhez.

2009–2010 között az EU kutatási programja mintegy 69 millió eurót szán a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kutatásokra. Ugyanebben az időszakban a versenyképességi és innovációs program információs társadalommal foglalkozó fejezete körülbelül 50 millió eurót különít el az Európa kulturális és tudományos örökségéhez való hozzáférhetőség javítására.

Előzmények:

Az Európai Bizottság már 2000-ben megkezdte a kulturális anyagok digitalizálásával és online hozzáférhetővé tételével kapcsolatos munkát. 2000 és 2005 között kutatási projekteket társfinanszírozott, és jobb együttműködésre ösztönözte azokat a tagállamokat, amelyek kulturális örökségüket online módon kívánják elérhetővé tenni.

2005 júniusában Reding biztos asszony az európai digitális könyvtárat az i2010: európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért stratégia zászlóshajó-kezdeményezéseként határozta meg (lásd IP/05/643). 2005 szeptemberében a Bizottság felvázolta az európai kulturális és tudományos örökség online elérhetőségének biztosításához szükséges intézkedéseket (lásd IP/05/1202). Idén augusztusban a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy fokozzák az Europeana projekthez történő hozzájárulásuk mértékét, különösen emeljék a digitalizálásra fordított összegeket, és egyértelműbben határozzák meg az általuk digitalizálandó anyagok mennyiségét. (IP/08/1255, MEMO/08/546).

A Bizottság az európai digitális könyvtárral kapcsolatban végzett munkáját a köz- és a magánszféra képviselőiből (kulturális intézmények, IKT–ágazat és jogtulajdonosok) álló magas szintű szakértői csoport támogatta.

Dharmabeszéd

Ó, tanítványok! A forma üres. Az üresség forma. Nincs se szem, se fül, se orr, se nyelv, se test, se szellem. Nincs se szín, se hang, se szag, se íz, se tapintás; Nincs semmilyen létező tárgy. Nincs öregkor és nincs halál. És vége sincs az öregkornak és a halálnak. Nincs szenvedés, és nincs se oka, se vége a szenvedésnek. Nincs ösvény, se bölcsesség. Nincs mit elérni. Így a megvilágosodottak nem törekednek semminek az elérésére. Szellemük szabad. Tökéletesen megértik a jelenségeket és így félniük sem kell semmitől. Az ellobbanás túl van a tévelygő gondolatokon.

OM PÁRAM GÁTÉ SZVÁHÁ

Hiller: „A válság még szükségesebbé tette a struktúraváltást”

Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint két kulturális galaxisban élünk: a Gutenberg-galaxisban, és a Google-galaxisban. Ezt a szakminiszter a „Változó igények - megújuló könyvtár. Fejlesztési modellek itthon és külföldön" című konferencián mondta pénteken, Szentesen.

Míg a Gutenberg-galaxis meghatározza a tudásbefogadás, a tudásátadás formáit, addig a Google-galaxis közvetlenebb, gyorsabb, a benne élő emberek közti viszonyrendszer tágabb. „A tudásátadás új formája nem megszűnteti a régit, hanem mellette él, sajátosan kiegészíti azt. A kulturális galaxisok összekötnek múltat, jelent és jövőt" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy meg kell tanulni jól és élvezettel használni azt a galaxist, amelybe léptünk.

Hiller István kitért arra is, hogy a Reneszánsz Év keretében 30 ezer digitális képpel megalakult a Magyar Digitális Képkönyvtár, amely 2009 januárjától működik majd.

„A magyar könyvtárosok nem egyszerűen csak követték a nemzetközi trendet, hanem alakították is, ami az Európai Unió lényegéhez tartozó jellemvonás" - vélekedett a miniszter.

Megemlítette, hogy egy magyar könyvtárban 2001 és 2007 között átlagosan 29%-al nőtt a regisztrált olvasók száma, 14%-al nőtt a könyvtárhasználatok száma, több mint kilencszeresére nőtt a távhasználók száma, majdnem kétszeresére nőtt a könyvtárközi kölcsönzések száma. Kétszeresére nőtt a használók számára fenntartott számítógépek száma, a használók számára fenntartott internet hozzáférések száma pedig több mint háromszorosára emelkedett. A tárca vezetője ugyanakkor aláhúzta, sokat kell még tenni Magyarországnak könyvtárügyben, hiszen nem mindenhol hozzáférhető az infrastruktúra.

A pénzügyi és gazdasági válságról szólva azt emelte ki, hogy a válság egyetlenegy országot sem hagy változatlanul. Azonban azok az országok és társadalmak, akik képesek struktúraváltásra, előnnyé tudják változtatni a rájuk nehezedő kényszert. „Magyarországnak az oktatás, a kultúra és a kutatás-fejlesztés egységébe kell erőt és pénzt fektetni, a struktúraváltást ebbe az irányba kell megtenni" - hangsúlyozta a miniszter.
Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium

2008. október 12., vasárnap

[IFLA-L] Bill & Melinda Gates Foundation: Access to Learning Award (ATLA) 2009

The Bill & Melinda Gates Foundation is inviting applications from libraries and organisations with a mandate to provide public access to information to apply for the Access to Learning Award (ATLA) 2009.

The award recognizes excellence and innovation in public libraries and similar institutions in providing access to information through the use of computers and the Internet, at no cost to the user. The recipient will receive a prize of US$1 million.

The 2009 brochures (in Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish), application form and further information are now available from
www.gatesfoundation.org/GlobalDevelopment/GlobalLibraries/AccessLearningAward/

Please note : the closing date for the 2008 award is 31 October 2008.

If you, or any of your contacts, have any questions please contact ATLA at

ATLA Administrator
email:

Carol Priestley
Director
Network for Information & Digital Access (NIDA)

37/39 Ludlow Road, London, W5 1NX, UK
Tel: 44 (0)20 8997 3274
Web: http://www.nida-net.org/

2008. április 20., vasárnap

Hálózatról megnyitott fájlok kezelése XP alatt

http://www.softwareonline.hu/Article/View.aspx?id=2892

autóipari fejlesztések-jönnek a hálózatról tölthető hibrid autók

A Toyota Motor Corporation (TMC) autóipari óriás bejelentette, 2010-ig megkezdi a hálózatról is tölthető (plug-in) lítiumionos akkumulátoros hibrid járművek értékesítését az Egyesült Államokban a flottavásárló ügyfelek számára.

E célból a TMC és a Matsushita Group már vizsgálja a lítiumionos akkumulátorok tömeggyártásának megvalósíthatóságát közös vállalatuk, a Panasonic EV Energy Co. Ltd. Japánban lévő gyárában. Az elmúlt évben kezdte meg a Toyota a nikkel–metál–hibrid (NiMH) akkumulátoros hibridek közúti próbáit Japánban és Európában. Amerikában hasonló tesztek kezdődtek tavaly novemberben.

Az autógyártók vezetői az alternatív üzemanyagok, valamint az olcsó és hibrid autók térnyerését tekintik az iparág legfőbb trendjének – derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből. A világszerte 113 autóipari menedzser megkérdezésével készült felmérésből kiderül az is, hogy a cégvezetők egyre bizakodóbbak az iparág középtávú jövedelmezőségét illetően, annak ellenére, hogy a kapacitástöbblet és a bizonytalan világgazdasági mutatók komoly akadályt jelentenek az autóipar számára.

Az autógyártók és a beszállítók vezetői úgy vélték, a következő öt évben az üzemanyag-hatékonyság válik a kulcskérdéssé, és egy év alatt 53-ról 63 százalékra nőtt azoknak a szakértőknek az aránya, akik szerint az autóvásárlók az alternatív üzemanyaggal működő járműveket keresik majd.

Tavaly közel 600 ezer darab alternatív üzemanyaggal vagy hibrid technológiával működő járművet adtak el világszerte. A válaszadók 32 százaléka most hasonló eladási rátát vár 2008-ra is, negyedük mérsékelt növekedést, azaz 6-700 ezer jármű értékesítését jósolja, miközben 16 százalékuk 7-800 ezer, 27 százalékuk pedig 800 ezernél is több alternatív üzemanyagú autó eladását várja az idén.

2008. március 27., csütörtök

chagdared

2008. március 6., csütörtök

2008. március 2., vasárnap

Németh Gyula (1890-1976) nyelvész, turkológus

Karcagon született, itt kezdett törökül tanulni és innen indult el első törökországi útjaira (Isztambulba - 1907, majd Aydinba és Szmirnába - 1908). 1909-től az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti Tudományegyetemen tanult olyan tudósok mellett mint Gombocz Zoltán, Munkácsi Bernát, Goldziher Ignác és Vámbéry Ármin. 1911 és 1914 között többször járt tanulmányúton Lipcsében, Kielben és Berlinben. A budapesti egyetemen 1915-ben habilitált, 1916-ban a turkológiai tanszék rendkívüli, majd 1918-ban rendes egyetemi tanára lett.

1916-17-ben jelent meg török nyelvtana, amely az arab írásos oszmán-török elsajátítására máig a legjobb kézikönyv.

1921-ben publikálta első tanulmányait a magyar nyelv török jövevényszavairól és a magyar őstörténet kérdéseiről.

1930-ban jelent meg legfontosabb és legnagyobb hatású munkája, A honfoglaló magyarság kialakulása. A könyvben a török törzsnévadást, a török törzsrendszert és a nomád török államok kialakulási formáit vizsgálta és bemutatta a csatlakozott török törzsek szerepét a magyar nép etnikumának kialakulásában.

Tudományos munkásságának egy másik fontos területe a nagyszentmiklósi kincs feliratainak vizsgálata. Véleménye szerint a feliratokat egy kipcsak típusú török nyelven, a besenyőkén írták.

A 30-as évektől kezdve az oszmán-török nyelv kutatására fektette a hangsúlyt: behatóan foglalkozott a bulgáriai török nyelvjárásokkal. Nyelvjárási szövegeket gyűjtött és adott ki, tisztázta a nyelvjárások felosztásának elvi problémáit.

Számos tanulmányt szentelt annak a kérdésnek, hogy hol volt a törökség őshazája, mikor kezdődött a török népek vándorlása. Ezekre a kérdésekre a nyelvészet eszközeivel kereste a választ. Sokat foglalkoztatta az is, hogy Attila hunjai vajon törökül beszéltek-e, és hogy mi közük volt a magyaroknak a hunokhoz, mennyire megbízhatók a magyar krónikák azon állításai, hogy a magyarok a hunok utódai. Németh Gyula a kérdés négy kiváló szakértőjével, Ligeti Lajossal, Váczy Péterrel, Fettich Nándorral és Eckhardt Sándorral együtt egy, a nagyközönség számára is érthető összefoglaló műben, az 1940-ben megjelent Attila és hunjai c. kötetben kísérelte meg a válaszadást.

1957-ben egy 1422-ből fennmaradt oklevél hátoldalán besenyőnek vélt szójegyzéket találtak. Ezt a szöveget Németh megfejtette és megállapította, hogy az a magyarországi jászok nyelvén íródott; ma ez az egyetlen alán nyelvemlék.

Németh Gyula tudományos munkássága elismeréseként 1930-ban megszervezhette a Bölcsészeti Karon a Török Filológiai és Magyar Őstörténeti Intézetet. 1932-ben és 1935-ben a kar dékánjának választották meg, 1947-49-ben pedig az egyetem rektorának.

A Magyar Tudományos Akadémiának 1922-től volt levelező, majd 1932-től rendes tagja. 1939-től tíz éven át titkára, majd 1949-től 1954-ig elnöke a Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának. 1950-től 1965-ig a A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.

Németh Gyula nevéhez fűződik a Kőrösi Csoma Társaság megalakítása (1920), a Kőrösi Csoma-Archivum szerkesztése, a Bibliotheca Orientalis Hungarica c. monográfia sorozat megindítása (1928), és az Acta Linguistica Hungarica szerkesztése.

Számos tudományos szervezetnek volt tiszteletbeli tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1970-ben díszdoktorává avatta.

Könyvtárát a szegedi József Attila Tudományegyetem 1978-ban az Altajisztikai Tanszék számára vásárolta meg.

Műveinek bibliográfiája:

1960-ig: Acta Orientalia Hungarica 11(1960) pp. 11-28.
1960-1974: Hungaro-Turcica. Studies in honour of Julius Németh. Bp., 1976, pp. 357-364.
Teljes: Németh Gyula, Törökök és magyarok. 2. köt. Oszmán törökök. /Budapest Oriental Reprints. Ser. A 5./ Bp., 1990, pp. 287-312.

Irodalom:

• Ágoston Gábor, Karcag és a magyar turkológia: Jászkunság 1993:5 pp. 38-45.
• Kakuk Zsuzsa, Németh Gyula hetven éves: Nyelvtudományi Értekezések 62(1960) pp. 354-355.
• Kálmán Béla, Németh Gyula hetven éves: Magyar Nyelv 56(1960) pp. 492-494..
• Ligeti Lajos, Jules Németh: Acta Orientalia Hungarica 11(1960) pp. 5-9.
• Székely György, Gyula Németh und unsere Sprachwissenschaft:Annales Univ. Sci. Budapestiensis, Sectio Linguistica 2(1972).
• Kakuk Zsuzsa, Németh Gyula: Magyar Tudomány 1977:5.
• Róna-Tas András, Julius Németh. Life and work: Acta Orientalia Hungarica 32(1978) pp. 261-284.
• Róna-Tas András, Németh Gyula. /A múlt magyar tudósai/ Budapest, 1990.
• Káldy-Nagy Gyula, Németh Gyula (1890-1976): Keletkutatás 1991:1 pp. 5-9.